Baloldali zöldek, a felelős politikáért!

2009. május 19. Pallas Páholy

A közéleti klub rendezvénye zártkörű.

2009. április 28. Pallas Páholy

"Az új nemzedék politikai esélyei a pártok szorításában" című vitaest

MEGHÍVÓ

Kedves Barátunk!

Szeretettel meghívunk és várunk az Engelmann Pál Közéleti Klub

„Az új nemzedék politikai esélyei a pártok szorításában"

című vitaestjére, amelyet

2009. április 28-án (kedd) 18.00-kor tartunk

a Pallas Páholyban (Bp. V. Alkotmány u. 15.)

Vitaindító előadást tart:

Magyar Kornélia, politológus (Progresszív Intézet)

Böcskei Balázs, kutató (DEMOS)

Kiss Viktor, politológus (Fordulat)

Várady Tibor, jogász (Humanista Mozgalom)

Moderátor: Alföldi Andrea, történész

A sajtó számára nyilvános a rendezvény

Budapest, 2009. április 20.

www.zoldtett.eoldal.hu

Ökopolitika és fenntartható fejlődés

Az Engelmann Pál Közéleti Klub december 11-én a Pallas Páholyban az ökopolitikáról, a fenntartható fejlődésről és más globális problémákról folytatott vitát országgyűlési képviselők, szakemberek, érdeklődők részvételével.

Schmuck Erzsébet, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának főtitkára bevezetőjében arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a föld ellátó képességénél jóval többet fogyaszt, az államok háromnegyed része túllépte a fenntarthatósági küszöböt. Már nincs szó a biológiai sokféleség romlásának megállításáról, csupán lassításáról. Komolyan el kell gondolkodni azon, hogy a neoliberális gazdaságpolitika helyett át kellene térni az ökoszociális piacgazdaságra. El kell tekintenünk a rossz beidegződéstől, része és nem leigázója vagyunk a természetnek. Szólt a fenntartható fejlődés eltérő értelmezéséről, a késésről, hogy Magyarország csak 2007-re készítette el fenntartható fejlődési stratégiáját. 

Szanyi Tibor, az MSZP Fenntartható Fejlődés Munkacsoportjának vezetője markánsan fogalmazott. A jelenlegi helyzet a demokrácia csődje, a politika csak rövid távú megoldásokban gondolkodik. Behiteleztük magunkat egy olyan jövőbe, ami nincs - jelentette ki. Három irányban látott kiutat: a humán tőkében, az innovációban illetve az energia, a víz és a készletek racionális felhasználásában.

Hegyi Gyula, szocialista EP képviselő a versenyképes, szociális és környezetvédő gazdaság mellett emelt szót, s amellett érvelt, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartó termelés egyre inkább versenyképes lesz. A jelenlegi válság a neoliberális kapitalizmus következménye. Aggodalmának adott hangot, hogy a kilábalás érdekében felpuhulnak a környezetvédelmi intézkedések, szabályozók. A környezetszennyezésnek van szociális vetülete. A szennyezés leginkább a szegényeket érinti, a tehetősebbek könnyebben ki tudják védeni káros hatásait.

A résztvevők a vitában határozottabb, a környezetvédelem értékeit is felmutató baloldali politikát igényeltek.

Kedves Barátunk!

Szeretettel meghívunk és várunk

az Engelmann Pál Közéleti Klub

„Ökopolitika és a fenntartható fejlődés, globális problémák" című vitaestjére,

amelyet

2008. december 11-én 18.00-tól tartunk

a Pallas Páholyban (Bp. V. Alkotmány u. 15.)

Vitaindító előadást tart:

Schmuck Erzsébet, Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács, főtitkára

Szanyi Tibor, MSZP Fenntartható Fejlődés Munkacsoport, vezetője

Hegyi Gyula, MSZP EP képviselő

Morva Judit, közgazdász („Monsanto szerint a világ" c. könyv fordítója)

Budapest, 2008. november 20.

www.zoldtett.eoldal.hu                              Alföldi Andrea

                                            Engelmann Pál Közéleti Klub vezetője

Az Engelmann Pál Közéleti Klubot a Zöld TETT baloldali közösség hívta életre, azzal a

szándékkal, hogy a baloldal többszereplős irányzataival együtt közösen gondolkodva,

párbeszédben jussanak eredményre egyes társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekben.

Rendezvény sajtó nyilvános.

 "Globalizáció hatásai - Szegénység ma Magyarországon" - című vitaest képi beszámolója

2OO8. november 18. Pallas Páholy 

 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Zöld Tett Társulás szellemi műhelyének legutóbbi vitaestjéről 2008.szeptember 30.

A Klubrádió a vitaestet teljes egészében leadta.

Miért nem írta alá Gyurcsány-chartáját Kende Péter Kende Péter és Vásárhelyi Mária szerint katasztrofális állapotban az ország

A civil szervezetek és az értelmiség szerepét kritizálta Kende Péter a Pallas Páholyban tartott vitaesten. Az író szerint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság állapota katasztrofális helyzetben van.
2008.10.01 09:10, Bencze, ma.hu

Kende Péter, Vásárhelyi Mária és Gábor György tartott vitaindító előadást az Engelmann Pál Közéleti Klub meghívására. A közéleti gondolkodók „a társadalmi biztonság elvesztéséről`, okairól és következményeiről szóltak. 

Rohad a rendszer 

Kende Péter szerint a magyar alkotmányos rendszer tartalmaz ugyan fékeket és egyensúlyokat, azonban rengeteg olyan diszfunkcióval és működési mechanizmussal bír, mely a fékeket és az egyensúlyokat kiiktatja. Példaként említette a parlamenti bizottságokat és a köztársasági elnök hivatali körét. Az állami élet hihetetlen lezüllött állapotban van, alrendszereiről pedig nap, mint nap meggyőződhetünk, hogy működésképtelenségük határaihoz értek el – jelentette ki Kende Péter, aki az igazságszolgáltatás helyzetéről úgy fogalmazott: a kábítószer, a pénzmosás és a terrorizmus területén az európai átlagnak megfelelően látja el feladatait, ám minden más területen döbbenetesen rossz állapotba került. Mint folytatta, a rendőrségen a szakmai munka írmagját sem lehet felfedezni, a szakembereket elküldték, a rendszert korrupttá tették, és érdemben beszüntették a szakmai munkát.

Kende az ügyészségre is kitért. Mint fogalmazott, az itt folyó munka silány színvonalú, a hivatalból tömegével kerülnek ki olyan anyagok, melyeket maximum a röhej tárgyaiként lehet értékelni. A bíróságon egy kicsivel rosszabb a helyzet, megszűnt az ítélkezés egységes jogköre – folytatta az újságíró, kiemelve: a politika beszivárgott az üléstermekbe. A civil társadalomról szólva úgy fogalmazott, jelenleg nem létezik, mert vagy kamuk, vagy pénzszivattyúként működnek.
 
Nincs valódi tagságuk és valódi szándékaik sem – fűzte hozzá, majd kijelentette: a hazai értelmiség sem értékelhető, hiszen annak fekszenek le, akinél a pénz. Álláspontja szerint sokkal erősebb államra van szükség, ám mint mondta, nem látja a garanciát arra, hogy ezzel a változással demokratikus maradhatna-e. 

Kende Péter végül az úgynevezett Gyurcsány-chartáról is beszélt, mellyel két fő gondja volt. Nem örültem, hogy az a Démosz Alapítvány szervezte, mely nemrég 20 milliót „nyalt fel` a Miniszterelnöki Hivataltól – fogalmazott, hozzáfűzve: a másik pedig az, hogy Gyurcsány Ferenc párelnöknek és miniszterelnöknek épp elég kormányozni valója lenne, és ha átveszi az értelmiség szerepét, akkor az értelmiség az a túró marad, amilyen most.

Elvesztett biztonság 

Vásárhelyi Mária szerint minden probléma gyökere a szociális biztonság elvesztése volt. A rendszerváltással elveszett a biztonság, és helyette számos olyan dolgot kaptak az emberek – szólásszabadság egyenlőség -, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni. Az emberek kétharmada arendszerváltás vesztesének érzi magát – közölte. Ezzel kapcsolatosan a politikusok felelősségét hangoztatta, mert mint mondta, a politikai elit ígéreteivel olyan vágyakat ébresztett az emberekben, mely illúzió. Ezeket az indulatokat lovagolják meg a populista erők, és ez a radikalizmus melegágya – vélte. 

Kende Péter szavaihoz csatlakozva Vásárhelyi úgy fogalmazott: az állam nem működik, és ez az elmúlt 18 év eredménye. 

Kilóra megvett értelmiségiek 

Gábor György filozófus is az értelmiség helyzetéről beszélt. Mint mondta, nem nagyon lehet ettől a „nyomorult értelmiségtől várni semmit`. Korrumpálódtak, a politika a saját rabszolgájává tette őket – fűzte hozzá. A filozófus egyet értett vitapartnereivel abban, hogy az állam rosszul működik, ugyanakkor megjegyezte, ez nem csak Magyarországon van így. Gábor György a magyar állapotokra utalva úgy fogalmazott, olykor a magyar választójog szűkítésén gondolkozik. 

A filozófus a felsőoktatás tömegesítése ellen van. Magyarázatképpen hozzátette: ha sok a diplomás ember, akkor megszűnik az értelmiségi elit. Gábor György nem erősebb államot tartana célszerűnek. Szerinte az állam szerepét kellene újragondolnia, mert egy teljesen más államra van szükség.

Az Engelmann Pál Közéleti Klubot a Zöld TETT Társulás hívta életre, azzal a szándékkal, hogy a baloldal többszereplős irányzataival együtt közösen gondolkodva, párbeszédben jussanak eredményre egyes társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekben.

  Engelmann Pálról:

Engelmann Pál Gábor (Pest, 1854 – Bp., 1916. dec. 9.): politikus, szerkesztő, bádogosmunkás. Németo.-ban és Ausztriában kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Az 1880-as évek végén hazatért. Tagja lett az Általános Munkáspártnak, majd rövidesen a radikális ellenzék egyik szervezője és a német nyelvű pártlap szerk.-je lett. 1889. szept. 15-én a II. Internacionálé megbízta a mo.-i szociáldemokrata mozgalom újjászervezésével. 1890-től 1892 közepéig az SZDP vezetőségi tagja, gyakorlatilag a párt vezetője. Ellenfelei 1893. jan.-ban a kongresszuson kizárták a pártból. 1893 elején kiadta A Munkás c. lapot, 1894-ben csoportjával megalapította a Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspártot visszavonulása után a Neues Politisches Volksblatt c. polgári ellenzéki lap munkatársa és egyidejűleg az osztrák párt lapjának, az Arbeiter Zeitungnak a levelezője lett. A századforduló után ismét csatlakozott az SZDP baloldali ellenzékéhez. 1905 után újságírói tevékenységében a polgári radikalizmus felé hajlott. – M. A szakegyesületek célja és feladatai (Bp., 1894). – Irod. S. Vince Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei, 1890–1896 (Bp., 1961).